2014. július 30., szerda

Sejtek a láthatáron - biokompatibilitás vs. citotoxicitás

Kedves Olvasó!


    A nyár közepén talán sokan a nyaralásukat töltik, de azért a mi laborunkban nem állt meg az élet, sőt! A beköltözés illetve az új helyiségek belakása lassan a végéhez közeledik - végre a laborunk is majdnem a szokásos arcát mutatja :) A kisebb-nagyobb kellemetlenségek és a sokszor szomorkás időjárás sem szegték kedvünket, így szó szerint akkor dolgoztunk, amikor jól esett ... 

    A mostani bejegyzésemben kísérleteim egy újabb területét szeretném bemutatni, amelyek a mágneses folyadékok orvosbiológiai alkalmazhatóságát jellemzik. A MF-ok élő szervezettel való összeférhetősége, azaz biokompatibilitása sokféleképpen jellemezhető, az egyik ilyen lehetőség a citotoxicitás ("sejtekre gyakorolt mérgező hatás") mérése. Ezek a tesztek szintén egy kooperáció keretében valósulnak meg, a kísérleteket az SZTE GYTK Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetben Dr. Zupkó István vezetésével végzik. A MF-ok citotoxicitását ún. MTT-próbával, azaz sejt proliferációs (proliferáció: növekedés, szaporodás) teszttel mérik. A módszer alapja a tetrazólium-bromid festék, amelyet a metabolikusan aktív sejtek endocitózissal felvesznek és formazán-kristályokká alakítanak át (lásd az alábbi ábrát). Az így képződött liláskék színű kristályokat feloldják (izopropil-alhoholban és SDS-ben); a kapott oldatok 550 nm-en mért abszorbanciája egyenesen arányos a sejtek életképességével, illetve az összes sejtszámmal. A kalibrációt követően a MF-ot nem tartalmazó referenciamintához viszonyítva megadható a vizsgált anyag által kiváltott proliferációgátlás. 

 
 (forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/MTT_assay)

    A gyakorlatban a 25 %-nál kisebb proliferációgátlás-értékek esetén az adott anyagot nem tekintik citotoxikusnak. A különböző típusú (egészséges illetve rákos, vagy más-más szervekből kinyert) sejtvonalakon végzett kísérletek alapján a MF-ok sejt/szövetspecifikus tulajdonságai jellemezhetők. Az egyik gyakran használt sejtvonal a HeLa (humán méhnyakrák sejtek az őt izoláló Henrietta Lacks nevéből):
 (hagyományos fénymikroszkópos felvétel - 2005. Paul Anastasiadis, Eike Weiß Fraunhofer Institut f. Biomedizinische Technik, St. Ingbert, Fraunhofer Gesellschaft, 2005)
 
 (HR-SEM felvétel, forrás: http://en.wikipedia.org/wiki/HeLa)

     A mintáink a várakozásnak megfelelően biokompatibilisnek bizonyultak :), de azért a másik oldalról se feledkezzünk meg, lásd az alábbi videót egy kis lazításként ... poor HeLa.. ;) és ez itt nem a reklám helye...

https://www.youtube.com/watch?v=7u7cMZyKG9E

    Hát most ennyit szerettem volna megosztani, de hamarosan rátérek az alkalmazási területekre, nevezetesen az MRI kontrasztfokozás illetve a mágneses hipertermia lesz a téma a következő alkalommal.

Addig is szép napokat, jó pihenést kívánok!

Üdvözlettel: Betti